A minap házunk táján fura rikácsolás vette kezdetét, majd elindult a nevelés a röpsuliba Szajkóéknál. Persze a mi otthonunk nem a legalkalmasabb helyszín a veszélymentes, könnyű tanulásra, hiszen házunk környékét három cicánk tartja folytonos radarozás alatt. Első napom reggelén még fel sem tűnt, hogy elkezdték életüket a Szajkó fiókák, amíg fel nem figyeltem arra a furcsa, számomra ismeretlen hangra, amelyet a két gondos szülő hajnaltól - estig szinte folyamatosan hangoztatott. Számomra csodálatos volt milyen kitartóan és fáradhatatlanul óvják és gondoskodnak fiókájukról, első, nehéz szárnybontogatásuk során. A veszélyt persze az én imádott cicáim jelentették, így feladatomnak éreztem, hogy megóvjam a fiókát, a szülőket, és persze a cicáinkat attól, hogy a két heves szülő által okozott sérüléseitől. Ekkor döbbentem meg, hogy a számomra igen kedves szajkók mennyire is értelmesek, a két szülő folytonos nyávogással próbálta a cicákat elterelni a kis fiókától kisebb - nagyobb sikerrel. Életem legcsodálatosabb három napja áll a hátam mögött, és büszkén állíthatom megóvtam a fiókát, akit a képen láthatok, és remélem sikeres lesz a hátralevő életében :)
Phot: By (2016 május)
